Hosszú ültetési idő után egyes gyepek későn, kora tavasszal kizöldülnek, majd sárgulni kezdenek. Egyes parcellák akár el is degenerálódhatnak és elpusztulhatnak, ami befolyásolja a díszítőhatást. Azonosítási módszer A fiziológiai sárgulás eloszlása a szántóföldön általában a következő:
Hosszú ültetési idő után egyes gyepfelületek későn, kora tavasszal kizöldülnek, majd megsárgulnak. Egyes parcellák akár el is pusztulhatnak, ami befolyásolja a díszítőhatást.
Azonosítási módszer
A fiziológiás sárgulás általában foltokban terjed a szántóföldön, de néha lokálisan is előfordulhat. A fiziológiás sárgulás nem fertőző, és inokulációs tesztekkel diagnosztizálható. A megsárgult részeken nem láthatók kórokozók, és a szín egyenletes.
Okok és megelőzés
Tápanyaghiány
A hideg évszakbeli gyepek két csúcsnövekedési időszakában, tavasszal és ősszel, az északi száraz éghajlat, a kevés csapadék és a gyenge talajkimosódás miatt a bázisionok könnyen visszamaradnak a talajban nagy mennyiségben, és oldható alkálifém-karbonátok is jelen vannak a talajban, valamint gyakran hiányoznak a műtrágyák. A gyep sárgulásának oka, különösen a vashiány okozta sárgulás, figyelmet érdemel. A megelőzési és védekezési módszerek a következők:
Erősítse meg a gondozást és az irányítást, rendszeresen használjon egyelemű vagy többelemű összetett műtrágyákat, és a trágyázás után azonnal öntözze meg alaposan, hogy a műtrágya behatolhasson a gyökérrendszerbe, és teljes mértékben felszívódjon, megakadályozva a tápanyaghiány okozta sárgulást.
A hiány tüneteit mutató gyepek esetében a hiány tüneteinek megfelelően gyorsan ható műtrágyákat lehet kijuttatni a levelekre a gyep minőségének javítása érdekében, de a koncentráció nem lehet túl magas.
Elégtelen fény
A nem megfelelő gazdálkodási intézkedések miatt a gyepfű túl magasra nő, ami rossz szellőzést és fényáteresztést eredményez az alsó részen. A fűnyírás után a helyi gyep elégtelen fény miatti sárgulása a gazdálkodás megerősítésével elkerülhető. A megelőzési és védekezési módszerek a következők:
Rendszeresen fésülje át a gyepet, tisztítsa meg a gyep alatti takaróanyagot, és javítsa a növekedési környezetét.
Tavasszal és ősszel kedvező az éghajlat, a gyepfű erőteljesen növekszik. A gyep magasságának fenntartása érdekében a nyírás gyakorisága hetente egyszer van, a tarlómagasság pedig a különböző fűfajoknak megfelelően állítható. Az egynyári fű általában 3-4 cm, a magas csenkesz 5-6 cm, a hajlott perje 1-2 cm, a rozsfű pedig 3-4 cm magas.
A forró nyár folyamán a hűvös évszakban a gyep nyugalmi állapotban van. Ebben az időszakban a gyep lassan növekszik, a nyírások számát viszonylag csökkenteni kell, és afűnyírás gyakorisága2-3 hetente egyszer kell elvégezni. A tarló magasságát viszonylag növelni kell, hogy a gyepfű ellenállóbb legyen a kedvezőtlen környezeti feltételekkel szemben.
Magas hőmérséklet, szárazság és kevés csapadék
Észak-Kína éghajlatát az utóbbi években magas hőmérséklet, szárazság és kevés csapadék jellemzi. A hűvös évszakban élő, műtrágyát és vizet kedvelő fű a magas hőmérséklet miatt fokozott párologtatást és felgyorsult vízpárolgást tapasztal. Ha a vizet nem pótolják időben, az aszály miatt könnyen sárgulhat a gyep, ami rontja a szépségét. A megelőzési és védekezési módszerek a következők:
Időben történő öntözés. Csapadék után a víz a talajba kerül. A gyep leveleinek párolgása, a felszínről való elpárolgás és a talajba szivárgó víz után a gyep növekedéséhez szükséges vízmennyiség száraz időben jelentősen csökken, ami a gyep sárgulásához vagy akár pusztulásához is vezethet. Az időben történő öntözés elengedhetetlen a gyep gyökérzetének vízigényének biztosításához. Az öntözés a normális gyepnövekedés előfeltétele. A forró nyáron az öntözés beállíthatja a mikroklímát, csökkentheti a hőmérsékletet, megelőzheti az égést, és fokozhatja a gyep és a gyomok közötti versenyt.
A gyep öntözésének időpontjának meghatározására a talaj késsel vagy talajfúróval történő ellenőrzése a módszer. Ha a gyökérzet eloszlásának alsó határánál, 10-15 cm-nél a talaj száraz, akkor meg kell öntözni. Az esőztető öntözés egyenletesebb. Mivel a gyep gyökerei főként a 15 cm feletti talajrétegben helyezkednek el, célszerű minden öntözés után 10-15 cm-re nedvesíteni a talajréteget.
A tél beállta előtt fagyott vizet kell önteni, kora tavasszal pedig zöld vizet, hogy a gyep korán kizöldüljön.
Az elhalt fűréteg fésülése. Az elhalt fűtakaró réteg akadályozza a gyep szellőzését és a napfény elnyelését, befolyásolja a fotoszintézist, és helyet biztosít a kórokozó baktériumspórák és kártevők szaporodásának és áttelelésének, ami betegségek és kártevők megjelenéséhez vezet. A fésülést egyszer, kora tavasszal és késő ősszel lehet elvégezni. Az elhalt fű fésűvel vagy kézi gereblyével történő eltávolítása elősegíti a gyep időben történő zöldülését és a zöld szín helyreállítását.
Karbamid kijuttatása A víz, a levegő és a napfény mellett a gyep növekedéséhez megfelelő tápanyagellátás is szükséges. Az ésszerű trágyázás biztosíthatja a gyepnövények számára a szükséges tápanyagokat. A gyorsan ható nitrogénműtrágya serkentheti a gyepnövények szárának és leveleinek növekedését, és fokozhatja a zöldfelületeket. A karbamid rendelkezik a legmagasabb nitrogéntartalommal a műtrágyák között. Régebben a karbamidot kézi kijuttatással használták az esős évszak előtt. A gyakorlat azt mutatta, hogy ez a módszer a gyep egyenetlen sárgászöld színét okozza, és könnyen megfertőződik betegségekkel. Idén a karbamidot először a szökőkút meleg vizével olvasztják fel, majd locsolókocsival permetezik, ami jobb hatást ér el.
A nitrogénműtrágya mellett foszfor- és káliumtrágyákat is kell alkalmazni a gyep ellenálló képességének javítása érdekében. A trágyázás ideje kora tavasz, nyár és ősz. A nitrogénműtrágyát kora tavasszal és késő ősszel, a foszforműtrágyát pedig nyáron juttatjuk ki.
Gyepszellőztetés
A sok éve növő gyepek felülete a hengerezés, öntözés és taposás miatt tömörödik. Ugyanakkor az elhalt fűszálak felhalmozódása miatt a gyep súlyos oxigénhiányba kerül, vitalitása csökken, és a gyep sárgul. A levegőztetés a gyep levegőztetésének egyik formája.
A talajlazítás növelheti a talaj áteresztőképességét, elősegítheti a víz és a műtrágya bejutását, csökkentheti a talaj tömörödését, serkentheti a gyep gyökereinek növekedését, és szabályozhatja az elhalt fűrétegek megjelenését. A lazítást nem szabad túl száraz vagy túl nedves talajon végezni. A forró és száraz időben végzett lazítás a gyökerek kiszáradását okozhatja. A lazítás legjobb ideje akkor van, amikor a gyep erőteljesen növekszik, nagy ellenálló képességgel rendelkezik, és jó környezeti feltételekkel rendelkezik. Az öntözést a következő időpont után kell elvégezni:gyep levegőztetése, és műtrágyát is ki kell juttatni.
Közzététel ideje: 2024. október 14.