A gyep fontos része a zöldítési munkáknak, és a gyepfelületek borítottsága az egyik fontos mutató a modern zöldítési szint értékeléséhez. A gyepnövények elsősorban alacsony, talajtakaró növényekre vonatkoznak. Nagyobb sík vagy enyhén hullámzó gyepterületek kialakítására használhatók. Fontos feltételeket jelentenek a zöld környezet és a zöldítési szint meghatározásához. A gyep nemcsak a parkokban, kertekben, tereken, utcákon, állatkertekben, botanikus kertekben, vidámparkokban, iskolákban, kórházakban stb. a pihenés és a látogatás helye, hanem sportpályák, repülőterek, gátak, folyók, vasutak, autópályák és lejtők védelmére is alkalmas. Jó talajú felszíni növényzet.
Gyepszabvány kiválasztása
A választásgyep zöldítéseösszefügg a telepítési hely körülményeivel, a gyep funkcionális jellemzőivel és a fűfajok biológiai szokásaival. Az, hogy a gyep teljes mértékben ki tudja-e fejteni funkcionális előnyeit, közvetlenül összefügg a kiválasztott fűfajjal. Ezért a fűfajok kiválasztásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni: ① Olyan fűfajok, amelyek alkalmazkodnak a helyi környezeti viszonyokhoz, könnyen szaporodnak, gyorsan nőnek, és egész évben sokáig megőrzik élénkzöld leveleiket. ② Olyan évelő fűfaj, amely ellenáll a metszésnek és a taposásnak, és jól versenyképes a gyomokkal szemben. ③ Jól alkalmazkodik a kedvezőtlen környezeti feltételekhez, ellenáll az aszálynak, a pangásnak, a káros gázoknak, a kártevőknek és betegségeknek, a kopárságnak stb. ④ A gondozási és kezelési körülményektől függően törekedjen alacsony növésű, vékony levelű, egyenletes növekedésű és szép levélszínű fűfajok kiválasztására.
A talaj előkészítése ültetés előtt
A gyep lerakása előtt fel kell javítani a talajt, és elő kell készíteni a vízelvezető és öntözőrendszert. A gyep telepítésének kezdetén el kell távolítani a gyomokat, és el kell távolítani az összes csempét, kavicsot és egyéb törmeléket a területről. A gyepet magas és alacsony feltöltésű rétegekkel kell elegyengetni. A gyepnövények alacsony fűfélék, vastag karógyökerek nélkül és sekély gyökéreloszlással. A talaj vastagsága körülbelül 40 cm, lehetőleg legalább 30 cm legyen. Ha a talajréteg gyenge, vagy túl sok a kevert talaj, a talajt ki kell cserélni a gyep egyenletes növekedésének biztosítása érdekében. A talaj előkészítése során alaptrágyát, például szerves trágyát, komposztot, tőzeget és más szerves trágyákat alkalmazhat, majd egyszer felszánthatja, és elegyengetheti a talajt a víz felgyülemlésének elkerülése érdekében. Az ideális sík gyepfelületnek középen kissé magasabbnak kell lennie, és fokozatosan lejtenie kell az oldalak vagy a szélek felé. Az épület körüli gyepnek 5 cm-rel alacsonyabban kell lennie az alapozásnál, majd kifelé kell lejteni. Azokat a gyepeket, ahol a talaj túl száraz, a talajvízszint túl magas, vagy ahol túl sok a víz, valamint a sportpályák gyepeit rejtett csövekkel vagy nyílt árkokkal kell felszerelni a vízelvezetéshez. Egy teljesebb vízelvezető létesítmény egy rejtett csőrendszer, amely a szabad vízfelszínhez vagy a vízelvezető csőhálózathoz csatlakozik. A terület végső kiegyenlítése előtt az öntözőrendszeres öntözőcső-hálózatot is el kell földelni.
Hogyan kellgyepet ültetni
1.1 Vetési módszer
Alkalmas olyan fűfajokhoz, amelyek nagy mennyiségű maggal rendelkeznek és könnyen gyűjthetők, mint például a bivalypáz, a magas csenkesz, a zojszia, a kerti sás, a kékperje, a lóhere, a manilai perje stb., amelyek magvakkal szaporíthatók. Általában ősszel vagy tavasszal vetik, de nyáron is vethető, de a legtöbb fűmag rosszul csírázik meleg időben. Elvileg a meleg évszakban termesztett fűmagokat tavasszal vetik, és késő tavasszal és kora nyáron vethetők; a hűvös évszakban termesztett fűmagokat ősszel vetik. A csírázási arány növelése érdekében a nehezen csírázó magokat vetés előtt kezelni kell. Áztathatók 0,5%-os NaOH oldatban 24 órán át, vízzel lemoshatók és száríthatók vetés előtt. Ez elősegíti a csírázást és a tiszta kelést, mint például a zojszia magok esetében. Ezenkívül, ha a juhszakállas perje maghéja rossz légáteresztő képességű, ültetés előtt csak tiszta vízzel kell öblíteni. A magvetés magában foglalja az egy- és 2-3 faj vegyes vetését. Önmagában vetés esetén a mennyiséget a fűmag, a magok csírázási sebessége stb. alapján kell meghatározni. Az általános adagolás 10-20 g/m2. A vegyes vetés azt jelenti, hogy a gyep alapmagvainak létrehozása előtt néhány más, gyorsan fedő magot is összekeverünk, például 85-90% kékperjét és 10-15% réti perjét.
1.2 Szárvetési módszer
A szárvetéses módszer alkalmazható a sztólókra hajlamos fűfajoknál, mint például a kutyafű, a szőnyegfű, a zoysia tenuifolia, a kúszó hajlottfű stb. Ez a módszer a következő: fellapátoljuk az anyagyepet, lerázzuk a gyökerekhez tapadt földet, vagy leöblítjük vízzel, majd a gyökereket szétterítjük, vagy 5-10 cm hosszú rövid darabokra vágjuk, amelyek mindegyikén legalább egy nódusz található. A kis szárdarabokat egyenletesen szétterítjük a talajon, majd kb. 1 cm vastag finom földdel befedjük, enyhén lenyomjuk, és azonnal permetezzük vízzel. Mostantól naponta egyszer, reggel és este permetezzünk vizet, és a gyökerek meggyökeresedése után fokozatosan csökkentsük a permetezések számát. A szárakat tavasszal is el lehet vetni, amikor a fűmagok csírázni kezdenek, de általában augusztustól szeptemberig, ősszel végzik, mert a tavaszi vetésnél 3 hónap, az őszi vetésnél pedig 2 hónap szükséges a talaj befedéséhez.
1.3 Osztott ültetési módszer
A gyeplapátolás után óvatosan lazítsuk meg a bokrokat, és ültessük őket lyukakba vagy sávokba, meghatározott távolságra egymástól. Ha a Zoysia tenuifolia-t külön ültetjük, akkor sávokban, 30-40 cm távolságra ültethetjük. Minden 1 m2 beültetett fűből 30-50 m2 ültethető be. Ültetés után nyomjuk vissza a talajt, és öntözzük meg alaposan. A jövőben ügyeljünk arra, hogy ne száradjon ki a talaj, és erősítsük meg a gazdálkodást. Ültetés után a füvet 2 év múlva lehet földdel takarni. Ha gyorsan szeretné szaporodni és gyepet képezni, rövidítsük le a sávok közötti távolságot.
1.4 Terjesztési módszer
Ennek a módszernek a fő előnye, hogy gyorsan lehet vele gyepet kialakítani, bármikor elvégezhető, és ültetés után könnyen kezelhető. Azonban költséges és bőséges fűforrást igényel. A következő formákra osztható.
(1) Zárt térkövezési módszer. A teljes talajréteg résmentes lefedésére szolgáló módszer. A gyepet hosszú, 25-30 cm széles és 4-5 cm vastag csíkokra vágjuk. Ne legyen túl vastag, nehogy túl nehéz legyen. A gyep nyírása során egy meghatározott szélességű fadeszkát helyezünk a gyepre, majd egy fűkanállal a deszka széle mentén vágjuk el. Gyep fektetésekor a gyep illesztéseinél 1-2 cm távolságot kell hagyni. A fűfelületet egy csővel lenyomhatjuk és elsimíthatjuk, hogy a fűfelület és a környező talajfelszín egyenletes legyen. Így a gyep és a talaj szorosan érintkezik, védve van a szárazságtól, és a gyep könnyen nő. A gyepet a fektetés előtt és után megfelelően kell öntözni.
(2) Köztes burkolási módszer. Általában kétféle burkolási módszer létezik. Az első a téglalap alakú gyep használata, amelyet 3-6 cm távolságra egymástól burkolnak és forgatnak, és a burkolt terület a teljes terület 1/3-át teszi ki. A másik az, hogy az egyes gyepdarabokat felváltva, szilvavirág alakúra rendezik el, és az ültetési terület a teljes terület 1/2-e. Ültetéskor a gyep ültetési helyét a gyep vastagságának megfelelően le kell ásni, hogy a gyep és a talajfelszín egyenletes legyen. Miután a gyepet lefektették, elnyomhatják, majd öntözhetik. Például tavaszi ültetéskor a tarackok az esős évszak után minden irányba növekednek, és a gyep szorosan összefügg egymással.
(3) Cikkszórásos módszer. Vágja a gyepet 6-12 cm széles hosszú csíkokra, és ültesse be őket 20-30 cm sortávolsággal. Az így lefektetett gyep fél év múlva teljesen összekapcsolható. Az ültetés utáni gondozás megegyezik a térkövezési módszerrel.
Közzététel ideje: 2024. július 31.