A tavasz kezdete után az átlaghőmérséklet emelkedik, és a különböző gyeptípusok újra növekedni kezdenek, új zöldet alkotva, és a gyep belép a visszazöldülési időszakba. Amikor a hőmérséklet eléri a 4°C-ot, a hideg talajú gyepek felső szárai és levelei növekedni kezdenek, és a csúcs eléri a zöldülési szakaszt. A növekedési ütem 15-25℃ között a leggyorsabb. A meleg talajú gyep csak akkor húz új hajtásokat a szár tövéből vagy a rizómából, amikor a hőmérséklet a közeljövőben 10-12,7℃-ra emelkedik, és fokozatosan növeszti a gyökereket, a szárakat és a leveleket. A gyep növekedési hőmérséklete 25-35℃. A gyep tavaszi növekedésének helyreállása először a föld alatti részből indul ki. Hideg-szárazföldi gyep0°C körüli hőmérsékleten kezd növekedni. A melegvidéki gyepfű gyökérrendszere is korábban regenerálódik, mint a föld feletti rész, de magasabb hőmérsékleti igénye van. Magas (7~11℃). Ahhoz, hogy a gyep korábban kizöldüljön, a következő szempontok alapján kell megerősíteni a gazdálkodást.
1. Szigorúan ellenőrizd a három szintet, és öntsd a zöldülő vizet is
Ahogy a hőmérséklet emelkedik, a gyep fokozatosan belép a zöldülési időszakba. Ebben az időszakban a vízellátás kulcsfontosságú a gyep növekedéséhez. A víz 1-3-szor áteresztőképes a gyep zölddé válása előtti héttől az időszak végéig. Ez különösen fontos száraz területeken vagy években. Nagyon fontos. Zölddé váló víz öntésekor három dolgot kell szigorúan ellenőrizni.
Jól kapcsold le a hőmérsékletet. „Éjszaka megfagy, nappal eltűnik, ezért az öntözés pont megfelelő.” Ez egy összefoglaló a hideg évszakban északon található gyepek zöld vízének visszaöntözésével kapcsolatos tapasztalatokról. Ne öntsd vakon a korán kékre vált vizet. Ha a fagyott talaj nem olvadt el, a korai öntözés könnyen felhalmozhatja a vizet, megfagyhat és kihűlhet. Csak akkor végezhető el, ha a napi átlaghőmérséklet eléri a 3℃-ot. A talajhőmérséklet csökkenése befolyásolja a gyep gyökérfejlődését és mikrobiális aktivitását, ami a gyep növekedésének stagnálását vagy apró, öreg palánták kialakulását okozza. A talajréteg megtisztítása után, ha a vízforrás állapota rossz, az öntözést a palánták állapotának megfelelően azonnal el kell végezni. Ha a vízforrás állapota jó, az öntözést akkor lehet elkezdeni, amikor a talaj hőmérséklete 5℃ felett stabilizálódik, 5 cm-rel a talajréteg megtisztítása után.
Kapcsolja ki a vízmennyiséget. Szigorúan szabályozza a vízmennyiséget, amikor zöld vizet önt vissza. A kora tavaszi nappalok és éjszakák közötti nagy hőmérséklet-ingadozások, valamint a hideg és meleg légáramlatok gyakori váltakozása miatt az öntözés mennyisége inkább kis mennyiségű vízre alkalmas, mint nagy mennyiségű vízzel való elárasztásra, hogy megakadályozza a gyep fagykárát, amelyet a túl alacsony hőmérséklet és a talaj hőmérséklete okozhat hideghullám esetén.
A gyep nedvességtartalmától függően határozza meg az öntözés megkezdésének sorrendjét. Először a nagy és erős palántákat öntözze meg, majd a gyengébb palántákat; először a jó vízáteresztő képességű homokos talajban lévő palántákat, majd a rossz vízáteresztő képességű ragadós talajban lévő palántákat öntözze meg; először a súlyos szárazságban lévő palántákat öntözze meg, majd az enyhe szárazságban lévőket. A sós-lúgos talajban lévő palántákat később kell öntözni; a túl nagy csoportos gyepek esetében az öntözés késleltethető, hogy elősegítse a nagy és kis hajtások polarizációját. Mindkét esetben a szárazság bekövetkezik. Tavaszi gyepeken figyelni kell az öntözés és a talajlazítási intézkedések kombinációjára a jó eredmény elérése érdekében.
2. Zöldtrágya kijuttatása
A tavasz fontos időszak agyeptrágyázás, amely létfontosságú szerepet játszik a gyep növekedésében egész évben. Egy héttel a gyep zölddé válása előtt ésszerű trágyázást kell végezni, zöldöntözéssel egybekötve. Ez az időszak elsősorban a gyep és a palánták gyors zölddé válását segíti elő. Használjon karbamid alapú nitrogénműtrágyát, és oszlassa el egyenletesen 5 gN/m2 trágyázási aránynak megfelelően. Ez hatékonyan elősegítheti a gyep korai zölddé válását. Miután a gyep zölddé válik, öntözéssel együtt nitrogén-, foszfor- és kálium-tartalmú összetett műtrágyát is ki lehet juttatni. A trágyázással egyidejűleg erős és gyors gyökeresedést és palántaerősítő szert is adhatunk hozzá, amely serkenti a kalluszképződést, elősegíti a gyökérdifferenciálódást, felgyorsítja a gyökérfejlődést, erős palántákat nevel, javítja a gyep minőségét és megelőzi a gyepbetegségeket stb., különösen a gyepbetegségek esetében, mivel figyelemre méltó megfiatalító hatással van a szélsőséges környezeti feltételek okozta gyepkárosodás által okozott gyenge és beteg palántákra.
3. Talajlazítás, vízelvezetés és szennyeződés csökkentése. A tömörödött gyepet zölddé válás előtt fel kell szántani és talajművelni. Magas talajvízszint esetén a környező árkokat és gerincárkokat fel kell nyitni a vízelvezetés és a szennyeződés csökkentése érdekében.
4. Gondoskodjon a rések kitöltéséről. A fagykár vagy az emberi tényezők miatt a gyepfű hajlamos a kopaszodásra. A kopaszodás jelenségének időben történő megszüntetésére törekedni kell. A melegebb éghajlatú gyepfüvet szárba ültetéssel, a hidegebb éghajlatú gyepfüvet maggal vagy átültetéssel lehet ültetni a rések kitöltésére. A rések kitöltéséhez időben történő öntözés és trágyázás szükséges. Elősegíti a korai kelést, a korai túlélést és a kiegyensúlyozott növekedést.
Röviden, a műtrágya- és vízgazdálkodás fontos lépés a gyep kizöldüléséhez. Ebben az időszakban biztosítani kell a gyep zölddé válásához szükséges műtrágya- és vízellátást.
Közzététel ideje: 2024. augusztus 23.