Az öntözés az egyik fő eszköz a gyep növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges vízmennyiség időben történő és megfelelő biztosítására. Hatékony intézkedés lehet a csapadék elégtelen mennyiségének és térbeli egyenetlenségének pótlására. Néha esőztető öntözést is alkalmaznak a csapadék lemosására. vegyi műtrágyák, a gyep leveleire tapadt növényvédő szerek és por, valamint a meleg és száraz időben a hűtés érdekében.
1. A gyepöntözés jelentősége és funkciója
(1) Az öntözés a gyepnövények normális növekedésének biztosításához szükséges anyagi alap.
A gyepnövények növekedésük során nagy mennyiségű vizet fogyasztanak. Mérések szerint a fűfélék minden egyes megtermelt 1 gramm szárazanyaghoz 500-700 g vizet fogyasztanak. Ezért a kizárólag a légköri csapadékra hagyatkozni messze nem elegendő. Különösen a száraz területeken, a nagy párolgású és csapadékos területeken a víz a legnagyobb korlátozó tényező a gyep növekedésében és fejlődésében. A gyep nedvességhiányának megoldására a leghatékonyabb módszer az öntözés.
(2) A gyep öntözése az egyik alapvető feltétele a gyepnövények élénk zöld színének biztosításának és zöld időszakuk meghosszabbításának.
A száraz évszakban a gyepnövények levelei kicsik és vékonyak, és megsárgulnak. Megfelelő öntözés után a gyep sárgáról zöldre változik.
(3) A gyep öntözése a mikroklíma szabályozásának és a hőmérséklet változtatásának egyik fontos láncszeme.
Nyáron, meleg éghajlaton az időben történő öntözés csökkentheti a hőmérsékletet, növelheti a páratartalmat és megelőzheti a magas hőmérsékletű égési sérüléseket. A téli öntözés elvégzése a tél beállta előtt növelheti a hőmérsékletet és megelőzheti a fagykárokat.
(4) A gyep öntözése az egyik feltétele a gyepek versenyképességének fokozásának és élettartamuk meghosszabbításának.
A gyep öntözése növelheti a gyep versenyképességét és elnyomhatja a gyomokat, ezáltal meghosszabbítva annak hasznos élettartamát.
(5) A gyep időben történő öntözése megelőzheti a kártevőket, a betegségeket és a rágcsálók okozta károkat.
Az időben történő gyepöntözés megelőzheti a betegségeket, a rovarkártevőket és a rágcsálók okozta károkat, és az egyik fontos eszköz a gyepnövények normális növekedésének biztosításához. Egyes kártevők és betegségek gyakrabban fordulnak elő a száraz évszakban, például a levéltetvek és a sereghernyók, amelyek magas előfordulási arányúak és súlyos károkat okoznak a szárazság idején. A gyepkártevők súlyos károkat okozhatnak a gyepen a száraz évszakban. Az időben történő öntözés kiküszöbölheti ezeket a betegségeket.
2. A gyep vízigényének meghatározása
Számos tényező befolyásolja a gyep vízigényét. A fő tényezők a fűfajok és -változatok, a talajtípusok és a környezeti feltételek. Ezek a tényezők általában összetett módon hatnak egymásra. Általános karbantartási körülmények között a gyepnek általában hetente 25-40 mm vízre van szüksége, amelyet csapadékkal, öntözéssel vagy mindkettővel lehet fedezni. Az öntözéshez szükséges vízmennyiség az eltérő éghajlati viszonyokkal rendelkező területeken változik. A növények általában a felvett víznek csak 1%-át használják fel. Növekedés és fejlődés.
(1) Párolgás
Az evapotranspiráció kulcsfontosságú tényező a növények vízigényének meghatározásában. Azt a teljes vízmennyiséget jelenti, amelyet a gyep egységnyi területen, egységnyi idő alatt elveszít a növények párologtatása és a felszíni párolgás révén. Egy nagy borítású gyepen a növények párologtatása a vízveszteség nagy részét teszi ki.
(2) A talaj textúrája
A talaj textúrája fontos hatással van a víz mozgására, tárolására és elérhetőségére. A homokos talajok nagy üregekkel rendelkeznek, így ezek a durva textúrájú talajok jól vízelvezetnek, de korlátozott a vízmegtartó képességük. Az agyagos talajok lassabban folynak le, mivel nagyobb arányban tartalmaznak mikroüregeket, mint a homokos talajok, míg a finom textúrájú talajok több vizet tartanak meg nagyobb részecskefelületük és pórustérfogatuk miatt. A vályogtalaj mérsékelt vízelvezetéssel és víztárolással rendelkezik.
(3) Éghajlati viszonyok
Hazám éghajlati viszonyai összetettek, és a csapadékmennyiség helyenként nagymértékben változik, az északnyugati néhány száz millimétertől a délkeleti partvidék mentén hulló több mint ezer milliméterig. A csapadék szezonális eloszlása is rendkívül kiegyensúlyozatlan. A vízfogyasztás helyenként jelentősen változik, és az intézkedéseket a helyi körülményekhez kell igazítani. Határozzon meg ésszerű öntözővíz-terveket a csapadék térbeli és időbeli egyenetlen eloszlásának kiegyenlítésére.
(4) A vízigény meghatározása
Amennyiben nincsenek meg a szükséges feltételek az evapotranspiráció mérésére, a vízfogyasztás néhány empirikus adat alapján meghatározható. Általános szabály, hogy a szárazabb vegetációs időszakban a heti öntözésnek 2,5-3,8 cm-nek kell lennie, hogy a gyep zöld és élénk maradjon. Forró és száraz területeken hetente 5,1 cm vagy több víz is kijuttatható. Mivel a gyep gyökérzete főként a 10-15 cm feletti talajrétegben helyezkedik el, a talajréteget minden öntözés után 10-15 cm-re kell nedvesíteni.
3. Öntözési idő
TapasztaltgyepkezelőkGyakran a gyep vízhiányának tünetei alapján ítélik meg az öntözési időt. A hervadt fű kékeszölddé vagy szürkészölddé válik. Ha lábnyomokat vagy nyomokat látunk a gyepen való járás vagy géppel való vezetés után, az azt jelenti, hogy a gyepnek súlyos vízhiánya van. Amikor a fű hervadni kezd, elveszíti rugalmasságát. Ez a módszer jó, de nem alkalmas magas szintű gazdálkodással és nagy forgalmú gyepekre, mert a gyep ilyenkor súlyos vízhiányban szenved, ami kihat a minőségére, a vízhiányos gyep pedig nem bírja a taposást.
Késsel vizsgálja meg a talajt. Ha a gyep gyökérzetének alsó határánál 10-15 cm-rel száraz a talaj, akkor öntözze meg. A száraz talaj színe világosabb, mint a nedves talajé.
Az öntözés legolcsóbb időszaka a szélcsend, a magas páratartalom és az alacsony hőmérséklet. Ez főként a víz párolgásából eredő veszteség csökkentése érdekében történik. Az éjszakai vagy kora reggeli körülmények kielégíthetik a fenti követelményeket, és az öntözéshez szükséges vízveszteség minimális. Déli öntözés esetén azonban a víz 50%-a elpárologhat, mielőtt elérné a talajt. A gyep lombkoronájában a túlzott páratartalom azonban gyakran betegségek kialakulásához vezet. Az éjszakai öntözés több órára vagy akár tovább is nedvessé teszi a gyepfüvet. Ilyen körülmények között a gyepnövények felületén lévő viaszos réteg és egyéb védőrétegek elvékonyodnak. A kórokozók és mikroorganizmusok könnyen kihasználhatják ezt, és átterjedhetnek a növényi szövetekre. Ezért átfogó mérlegelés után úgy vélik, hogy a kora reggel a legjobb időpont a gyeptelepítésre.
4. Az öntözés gyakorisága
Általánosságban elmondható, hogy hetente 1-2 alkalommal öntözzünk. Ha a talaj jó vízmegtartó képességgel rendelkezik, és sok vizet képes tárolni a gyökérzetben, akkor a vízszükségletet hetente egyszer is megnövelhetjük. A rossz vízmegtartó képességű homokos talajt 3 havonta kétszer kell öntözni. - 4 napon keresztül a heti vízszükséglet felét öntözzük.
Közzététel ideje: 2024. július 1.